A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen.

I.        A közfoglalkoztatási jogviszony alapvető szabályai

A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.

Ki lehet közfoglalkoztatott?

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosultálláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamúfoglalkoztatására.

Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki

- munkaviszonyt létesíthet,

- 16. életévét betöltötte, és

- a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső – FHT-ban részesülő, illetve

  álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső – vagy a

  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti

  rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

Ki lehet közfoglalkoztató?

A 2011. évi CVI. törvény határozza meg, hogy ki lehet közfoglalkoztató. Közfoglalkoztató alapvetően az lehet, aki valamilyen állami vagy önkormányzati feladatot lát el, vagy helyi, illetve azon túlmutató közösségi tevékenységet végez. Ilyen például a helyi és nemzetiségi önkormányzat, vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok, az egyház, az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, a szociális szövetkezet.

Miben tér el a közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszonytól?

A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályaita2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők:

- csak határozott időre létesíthető,

- a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben),

- próbaidő nem köthető ki,

- a rendes munkaidő időtartama 6 vagy 8 óra lehet,

- közfoglalkoztatási bérre (77 300,- forint) vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel - közfoglalkoztatási garantált bérre (99 100,- forint) jogosult a közfoglalkoztatott,

- a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre (85 050,- forint) vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (109 040,- forint) jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén,

- a szállásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre
(1160 forint/nap) jogosult,

- a havi bérfizetés egy összegben történik folyószámlára utalással vagy készpénz kifizetéssel

- aszabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap,

- a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg,

- abetegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg,

- fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató (például gazdasági társaság, egyéni vállalkozó), legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja (például: a kistérségi Start mintaprogramok mezőgazdasági elemében, valamint egyes országos közfoglalkoztatási programokban,

- várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a közfoglalkoztatott számára, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható,

- foglalkoztathatósági szakvéleményezést kell kérni a közfoglalkoztatás megkezdése előtt, amely azt határozza meg, hogy a munkavállaló mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat kereső tevékenységet,

- önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetében a közfoglalkoztató kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvéleményezést,

- a kiállításától számított egy évig érvényes, és több foglalkoztatónál felhasználható a foglalkoztathatósági szakvélemény.

- A közfoglalkoztatott összes közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött ideje, nem haladhatja meg a 11 hónapot egy adott naptári éven belül.

- Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

Ø      a tanköteles gyermekének mulasztása miatt vele szemben,e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

Ø      önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

Társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj).

Közfoglalkoztatási bért terhelő levonások

A munkabérhez hasonlóan a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

- személyi jövedelemadó (16%),

- nyugdíjjárulék (10%),

- egészségbiztosítási járulék (7%),

- munkaerőpiaci járulék (1,5%).

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések

Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések

Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan a közfoglalkoztatók igényei szerint indulnak szakmai képzések, amelyek – a képzés jellegétől függően tanúsítvány vagy OKJ-s bizonyítvány megszerzésével zárulnak. (A nagy létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazó vízügyi, erdőgazdálkodási területen például jellemzően kisgépkezelői, erdőművelő, motorfűrész kezelő képzések indulnak.)

Közfoglalkoztatási mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések

A közfoglalkoztatási mintaprogram mezőgazdasági elemében a képzésben történő részvétel kötelező. A képzésben résztvevők háztáji állattartás, háztáji növénytermesztés és tartósítás, vagy háztáji növénytermesztés és állattartás ismereteket biztosító elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek.

FHT-ban részesülő személyekre vonatkozó, a közfoglalkoztatással összefüggő speciális szabályok

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a jegyző megszünteti az FHT-ra való jogosultságát annak a személynek

- aki a számára felajánlott, megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el [Kivétel, ha a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, és ez az FHT-ra jogosult személy családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.],

- a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a közfoglalkoztató felmondással, a közfoglalkoztatottnak felróható okból szüntette meg;

- A jegyző szünetelteti az FHT folyósítását annak a személynek, aki közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt.

Álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult, álláskeresőként nyilvántartott személyekre vonatkozó, a közfoglalkoztatással összefüggő speciális szabályok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény értelmében az az álláskeresőként nyilvántartott személy is köteles együttműködni a munkaügyi kirendeltséggel, aki sem FHT-ra, sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult. Az együttműködési kötelezettség körében az álláskereső köteles elfogadni a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget. [Kivétel, ha a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, és ez az álláskereső családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.]

A munkaügyi kirendeltség az álláskeresőt törli az álláskeresők nyilvántartásából, ha az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, azaz ha például a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el. Az újbóli nyilvántartásba vételre csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, a közfoglalkoztatással összefüggő speciális szabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs szakigazgatási szervvel való együttműködési kötelezettsége keretében köteles a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget elfogadni.

A rehabilitációs szakigazgatási szerv arehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti arra az időtartamra, amikor az ellátott közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaideje a heti 20 órát meghaladja.

A rehabilitációs szakigazgatási szerv arehabilitációs ellátást megszünteti, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. Eszerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást például akkor is, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el.

II.     Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége

Ha valamely személy vagy csoport faji, nemzetiségi hovatartozása, bőrszíne, anyanyelve vagy társadalmi származása miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a közfoglalkoztatásba való bekerülés vagy a közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzés alatt, akkor az alábbi szervezetekhez fordulhat:

Egyenlő Bánásmód Hatóság: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság akkor indít közigazgatási hatósági eljárást, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a felsorolt tulajdonságai, származása miatt érte sérelem. A hatóság a kérelem alapján vizsgálatot folytat le, és jogsértés (az egyenlő bánásmód követelményének megsértése) esetén kötelezheti a munkáltatót, vagy az állami, önkormányzati szervezeteket a jogsértés megszüntetésére, illetve bírságot is kiszabhat. Ha a diszkrimináció személyek nagyobb csoportját érinti, akkor közérdekű személyiségi jogi pert, vagy munkaügyi pert indíthat.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elérhetősége:

Cím: 1024 Budapest, Margit krt. 85.

Postacím: 1539 Budapest, Pf.: 672.

Telefon: 06-1/795-2975

Fax: 06-1/795-0760

E-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság referensei az ország minden megyéjében elérhetőek:

Komárom-Esztergom megyében:

Dr. Kócza Júlia

Veled-Érted Egyesület

Cím: 2500 Esztergom, Simor János u. 39.

Mobiltelefon: 06-30/900-4624

Telefon: 06-33/501-735

E-mail: domebe@t-online.hu

Ügyfélfogadás: minden hónap első és negyedik keddjén 10.00-14.00

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Cím: 2840 Oroszlány, Gárdonyi Géza u. 10. fszt. 1.

Ügyfélfogadás: minden hónap második keddjén 09.00-13.00

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

Cím: 2900 Tatabánya, Fő tér 4. fszt 11.

Telefon: 06-34/515-100

Ügyfélfogadás: minden hónap harmadik keddjén 09.00-13.00

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala: Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) Hivatalán belül nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos tevékenykedik. Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, akinek alapvető jogát sérti, vagy veszélyezteti valamely hatóság (a közszolgáltatást végző szerveket is ide értve) tevékenysége vagy mulasztása. A közfoglalkoztatás keretében közfoglalkoztatóként eljáró munkáltató közszolgáltatást végző szervnek minősül, ezért a faji, nemzetiségi hovatartozás, bőrszín, anyanyelv vagy társadalmi származás miatti diszkriminatív eljárása esetén az ombudsmanhoz, vagy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyetteséhez lehet fordulni.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elérhetősége:

Cím: 1051 Budapest, Nádor u. 22.

Postacím: 1387 Budapest, Pf.: 40.

Telefon: 06-1/475-7100

Fax: 06-1/269-1615

E-mail: panasz@ajbh.hu

Panasziroda nyitvatartási ideje: hétfő 9.00-16.00, továbbá előzetes időpont egyeztetés esetén 16.00-18.00, kedd-csütörtök: 9.00-16.00, péntek: 9.00-12.00

Tatabánya, 2014. április