A Nemzetgazdasági Minisztérium (a
továbbiakban NGM) – az NGM/28463/2 (2013)
számú miniszteri döntés
alapján – a megyei
(fővárosi)
kormányhivatalokmunkaügyi
központjai (a továbbiakban:
munkaügyi központok)
részére, a munkaügyi
központok által decentralizáltan
megvalósítandó központi
programot indított a munkaerő-piaci
válsághelyzetek
kezelésének, foglalkoztatási
szerkezetátalakítás
elősegítésének a
2014. évi
támogatására. A programra
300 millió forint áll
rendelkezésre.
A program célja: vállalkozások
foglalkoztatási kapacitásának
megtartása, a csoportos
létszámleépítések
megelőzése, a meglévő
munkahelyek megtartásának
elősegítése a
munkáltatók átmeneti
működési problémáinak
kezelése, gazdasági
szerkezetváltásának,
foglalkoztatási
struktúraváltásának
segítése.
A program révén a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási
alaprésze központi keretéből
külön forráshoz juthatnak azok a
munkaügyi központok, amelynek
illetékességi területén
működő munkaadó 2014.
év folyamán legalább 50
főt érintő olyan csoportos
létszámleépítést
terveznek végrehajtani, amely az adott
térség vonatkozásában
jelentősnek tekinthető, a
térség munkaerő-piacát
rendkívül hátrányosan
érinti, és a munkaügyi központ
munkahelymegőrzés támogatást
indokoltnak tart. Munkaerő-piaci
szempontból hátrányosabb
helyzetben lévő térségekben
működő munkaadókat érintve
akkor, ha azok legalább 25 fő csoportos
létszámleépítését
tervezik. A program esetében ezek
közé Somogy,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves,
Nógrád, Hajdú-Bihar,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés
megye települései tartoznak, ahol az
alacsonyabb létszámot
foglalkoztató vállalkozások is
támogatáshoz juthatnak.
A munkaügyi központ
forrás-kiegészítésre
irányuló kérelmet az NGM-hez
tehát abban az esetben terjeszthet be,
amennyiben olyan munkaadó
munkahelymegőrzéséhez
szándékozik támogatást
nyújtani, amellyel közvetve legalább
25 fő munkavállaló
munkahelyét hosszú távon meg lehet
őrizni.
A munkahelymegőrzés célú
támogatás havi mértéke
munkavállalónként a
kötelező legkisebb munkabér
összegének legfeljebb 120 %-a (2014.
évben 121 800 Ft) lehet, és
legfeljebb 6 hónap időtartamra
nyújtható. A központi
forrás-kiegészítés nem
haladhatja meg a támogatáshoz
szükséges forrás 75%-át.
A munkaügyi központok a központi
forrásra vonatkozó kérelmeiket
2014. február 1-jétől folyamatosan
nyújthatják be az NGM-hez, melynek
végső időpontja 2014. június
30.
A munkaadó munkahelymegőrzést
célzó kérelmét a program
esetében is a foglalkoztatás
elősegítéséről és
a munkanélküliek
ellátásáról
szóló 1991. évi IV.
törvény (Flt.) 18. §-ában,
illetve a foglalkoztatást
elősegítő
támogatásokról, valamint a
Munkaerőpiaci Alapból
foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére nyújtható
támogatásról szóló
6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet
(továbbiakban: Rendelet) 18/C.
§-ában foglaltak szerint a területileg
illetékes Járási Hivatal
Járási Munkaügyi
Kirendeltségéhez, a Főváros
tekintetében Kerületi Munkaügyi
Kirendeltségéhez (a továbbiakban
munkaügyi kirendeltség) nyújthatja
be.
A támogatás a Rendelet 27. §-a (3)
bekezdése alapján az Európai
Közösséget létrehozó
Szerződés 87. és 88. cikkének
a de minimis támogatásokra való
alkalmazásról szóló 2006.
december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet
2. cikke szerinti csekély
összegű (de minimis)
támogatásként
nyújtható.
Csekély összegű (de minimis)
állami támogatásnak
minősül minden olyan állami
(központi költségvetési,
elkülönített állami
pénzalapok,
társadalombiztosítási alapok, a
helyi és kisebbségi
önkormányzatok illetve az Európai
Unió közösségi forrásai)
forrásból nyújtott
támogatás, amelyről a
jogszabály kimondja, hogy de minimis
támogatásnak kell tekinteni. Egy
vállalkozásnak bármilyen
forrásból, fenti jogcímen
odaítélt támogatások
támogatástartalma három
egymást követő év alatt nem
haladja meg a 200.000,- eurónak,
közúti szállítás
esetén 100.000,- eurónak megfelelő
forintösszeget. Nem nyújtható de minimis
támogatás az Európai
Közösség
létrehozásáról
szóló Szerződés I.
számú mellékletében
felsorolt mezőgazdasági termékek
elsődleges termelésével
foglalkozó vállalkozásoknak, a
halászathoz, akvakultúrához
(vízi élőlényekkel
(növények, állatok) kapcsolatos
gazdálkodás, termelés,
tenyésztés) kapcsolódó
tevékenységet végző
vállalkozásoknak.
Nem nyújtható de minimis
támogatás továbbá az
exporttal kapcsolatos tevékenységek
(különösen: az exportált
mennyiségekhez közvetlenül
kapcsolódó támogatás,
értékesítési
hálózat
kialakításával,
működtetésével vagy
exporttevékenységgel
összefüggésben felmerülő
egyéb folyó kiadásokkal
kapcsolatos támogatás)
támogatásához, széniparban
tevékenységet folytató
vállalkozásnak,
teherszállító járművek
megvásárlására a
kereskedelmi fuvarozás terén
működő vállalkozásnak
valamint a nehéz helyzetben lévő
vállalkozások részére sem.
Nehéz helyzetben lévő
vállalkozás fogalmát a 37/2011.
(III.22.) Korm.rendelet 6. §-a határozza
meg.
A támogatást kérőnek
írásban kell nyilatkoznia a
kérelem benyújtását
megelőző három év alatt kapott
de minimis támogatásokról.
A munkaügyi központ
forrásbiztosításra kérelmet
csak abban az esetben terjeszthet be az NGM-hez, ha a
munkaadó az alábbi speciális
feltételeknek megfelel:
· ha a
munkaadó – a kérelem
benyújtásának
időpontjában
létszámleépítéssel
érintett telephelyén meglévő
legalább 50 fő, illetve munkaerő-piaci
szempontból hátrányosabb
helyzetű térségekben legalább
25 fő munkaviszonyának
megszüntetésre irányuló
szándékát jelzi az
illetékes munkaügyi kirendeltség
felé, vagy
· ha a
működési problémákkal
küszködő, a fenti
mértékű
létszámleépítést
jelző munkaadó
létszámleépítéssel
veszélyeztetett vagy felmondás alatt
álló
munkavállalójának munkaviszonya a
munkáltató személyében
bekövetkezett jogutódlás
eredményeként nem szűnik meg,
és a továbbfoglalkoztatásra
átvett munkavállalók száma
a 25 főt eléri vagy meghaladja, és
kellő garancia van arra, hogy az átvett
munkavállalók
foglalkoztatását az új
munkáltató hosszú távon is
biztosítani képes, és
· a
munkaadó nyilatkozik arról, hogy
vállalja a munkavállalóknak a
támogatás
folyósítása alatti
foglalkoztatását, valamint azt
követően legalább a támogatott
foglalkoztatás időtartamával
megegyező időtartamú
továbbfoglalkoztatását (melynek
megemeléséről a miniszter
dönthet), és
· a
munkaadó kérelméhez csatolja az
üzleti tervét, valamint a támogatott
időszakot követő
továbbfoglalkoztatásra és a
foglalkoztatás hosszabb távú
stabilizálására vonatkozó
kibontakozási stratégiáját
(melyben részletezi a
humánerőforrást érintő
elképzeléseit: pl.
munkaerő-gazdálkodás,
bérezés, képzés stb.).
A munkaügyi központ, vagy annak
kirendeltsége a kérelmező
munkáltató pénzügyi
likviditási helyzetét külső
szakértővel köteles
megvizsgáltatni. Az ezzel kapcsolatos díj
a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
foglalkoztatási alaprészét
terheli.
A jogalap nélkül felvett
munkahelymegőrzés célú
támogatás visszakövetelése az
eljárás általános
szabályai szerint történik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási
alaprésze központi keretéből
forrás-kiegészítést a
munkaügyi központok részére, a
munkahelymegőrző támogatás
általuk szükségesnek vélt
finanszírozásához –
legfeljebb 75 %-ban – biztosítja. Ez azt
jelenti, hogy a munkaadók közvetlenül
nem nyújthatják be kérelmeiket a
minisztériumhoz, ezért a területileg
illetékes kirendeltséget keressék
a munkahelymegőrző célú
támogatást érintően, ahol a
támogatás feltételeiről, a
központi programban előírt
külön kötelezettségekről
tájékoztatást kaphatnak.
Nemzetgazdasági Minisztérium | 
