1. Ki veheti igénybe a
támogatást?
A bérgarancia támogatást - a
Bérgarancia Alapról szóló,
1994. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Btv.) 1. § (2)
bekezdés b) pont szerinti -
felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet veheti
igénybe. Hivatkozott jogszabályhely
szerinti gazdálkodó szervezetek:
gazdasági társaság [Gt. 2.
§-ában felsorolt szervezetek],
közhasznú társaság,
ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
szabadalmi ügyvivői iroda,
végrehajtói iroda, európai
részvénytársaság,
szövetkezet, lakásszövetkezet,
európai szövetkezet,
vízgazdálkodási társulat
(vízközmű-társulat
kivételével),
erdőbirtokossági társulat,
önkéntes kölcsönös
biztosító- pénztár,
magánnyugdíjpénztár,
egyéni cég, egyesülés
(ideértve az európai gazdasági
egyesülést is), európai
területi együttműködési
csoportosulás, egyesület,
alapítvány mindazon jogi személyek
vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági
társaságok, amelyek fő
érdekeltségeinek központja a
Tanács fizetésképtelenségi
eljárásokról szóló
1346/2000/EK rendelete alapján az Európai
Unió területén
található, továbbá az EGT
állam joga szerint alakult egyéb
szervezet, amely az Btv. 1.§ (2) a) pontban
írottak alapján felszámolás
alatt állhat.
2013. január 1.-től lehetőség
nyílik munkaerő-kölcsönzés
és iskolaszövetkezet által
nyújtott szolgáltatás
keretében foglalkoztatott
munkavállalók után a
kölcsönbeadó és az
iskolaszövetkezet részére meg nem
fizetett szolgáltatási díj
törvényben meghatározott
részének
megelőlegezésére is annak
érdekében, hogy az így
foglalkoztatott munkavállalók
munkabére is biztosított legyen.
2. Milyen célra igényelhető a
támogatás?
A bérgarancia támogatással a
felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetnek a
munkavállalóval szemben
fennálló kiegyenlíthetetlen
bértartozásra előlegezhető meg.
Bértartozás: a
felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetet - mint
munkaadót - terhelő minden
munkabértartozás, ideértve a
betegszabadság időtartamára
járó térítést
és a munkaviszony
megszűnésével
összefüggésben járó
– a Cstv.[1]57. § (3) bekezdése
szerint elszámolható –
végkielégítést. A
támogatás a felszámolás
kezdő időpontja előtt megszűnt
munkaviszonyból származó
bértartozások fedezetéül is
szolgál. Nem minősül
munkabértartozásnak a nem munkaviszony
keretében járó
díjazás (így a
megbízási és
vállalkozási díj
tekintetében fennálló
tartozás). Kölcsönbeadó
és iskolaszövetkezet esetében a
munkaviszony megszűnésével
összefüggésben járó
végkielégítés nem
támogatható.
A Btv. rendelkezik arról is, hogy a
felmondási védelem alatt
álló munkavállalóknak a
felszámolási eljárás
befejezésekor esedékessé
váló
bérkövetelését - amennyiben
annak kifizetésére nincs elegendő
fedezet - a felszámoló köteles a
munkavállaló külön
igénybejelentése nélkül a
felszámolási
zárómérleg
elkészítését
megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap bérgarancia alaprészéből
megigényelni, és a
bérköveteléssel érintett
munkavállaló részére
kifizetni.
3. Milyen mértékű
támogatás
állapítható meg?
A támogatás
mértékének
meghatározásakor a fennálló
- esedékes és forrás
hiányában kiegyenlíthetetlen -
munkabértartozás vehető figyelembe,
amelynek összege jogosultanként –
fő szabályként - nem haladhatja meg
a tárgyévet megelőző
második év - Központi Statisztikai
Hivatal által közzétett -
nemzetgazdasági havi bruttó
átlagkeresetének
ötszörösét. Ha egy
felszámolási eljáráson
belül több részletben
történik a támogatás
igénybevétele, és a
felszámolási eljárás egyes
naptári éveiben a bruttó
átlagkereset mértéke
eltérő, akkor a támogatás
következő évben
történő igénylése
esetén a jogosultság
szempontjából a magasabb összeg
alapján számított
támogatási mértéket kell
figyelembe venni. Támogatásként a
jogosultanként meghatározott (a
bérfizetési napon fennálló)
bértartozásnak - a
felszámolási eljárás alatt
álló gazdálkodó
szervezetnél rendelkezésre
álló - saját forrással
csökkentett összege
állapítható meg.
A Btv legfeljebb további kettő havi
bruttó átlagkeresetnek megfelelő
támogatás mérlegelési
jogkörben történő
megállapítását is
lehetővé teszi a törvényi
feltételek fennállása
esetén. Iskolaszövetkezet és
kölcsönbeadó cég
esetében mérlegelési
jogkörben megállapított
támogatás nyújtására
nincs lehetőség.
4. Hogyan vehető igénybe a
támogatás?
A támogatás iránti kérelmet
a törvényben meghatározott
formanyomtatvány teljes körű
elektronikus kitöltésével és
kinyomtatásával, valamint a
kötelező mellékletek (a
munkavállalók részére
járó bértartozást
kimutató "ADATLAP", és
lehetőség szerint a
felszámolást elrendelő jogerős
végzés) csatolásával a
felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet székhelye
szerint illetékes Budapest
Főváros/megyei kormányhivatal
munkaügyi központjához kell
benyújtani. A kérelem
kitöltéséhez az elektronikus
felület az alábbi linken érhető
el: https://tea.munka.hu Az Adatlapot csak elektronikus
formában, a kérelmet papír alapon
is, a kérelem mellékleteit pedig
papír alapon kell benyújtani. Az
eljárás illetékmentes. A
kérelem benyújtására a
felszámoló vagy meghatalmazottja
jogosult. Ez utóbbi esetben meghatalmazás
csatolása szükséges.
Iskolaszövetkezet és
kölcsönbeadó esetében a
kérelmet szintén a
felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet
(kölcsönvevő) székhelye szerint
illetékes munkaügyi központhoz kell
benyújtani. Az ő estükben is
szükséges a kérelem és
mellékleteinek papír alapú
és elektronikus, és az Adatlap
elektronikus benyújtása. A kérelem
mellékletét kell, hogy képezze a
felszámoló azon
tájékoztatása, mely tartalmazza a
szolgáltatási díj
elmaradása miatt érintett
kölcsönzött/átengedett
munkavállalók megnevezését,
valamint a felszámoló tartozás
elismerése, mely tartalmazza az egyes
munkavállalókra vonatkozó elmaradt
szolgáltatási díj
összegét. A kérelmet a
szolgáltatási díj
esedékessé válását
követő 10 munkanapon belül kell
benyújtani. A Cstv. 35. § (1)
bekezdése értelmében a
„felszámolás kezdő
időpontjában a gazdálkodó
szervezet valamennyi tartozása
lejárttá (esedékessé)
válik." A kölcsönbeadó
és az iskolaszövetkezet tehát
kizárólag a felszámolás
kezdő időpontját követő 10
munkanapon belül nyújthat be
bérgarancia támogatás
iránti kérelmet.
Amennyiben a felszámolás alatt
álló gazdálkodó szervezet
székhelye nem Magyarországon
található, úgy a
felszámoló a támogatás
iránti kérelmet a
felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet telephelye,
fióktelepe, a kölcsönbeadó
és iskolaszövetkezet pedig a saját
székhelye szerinti munkaügyi
központhoz nyújthatja be.
A kérelem, adatlap és a hozzá
kapcsolódó mellékletek
benyújtásának módja a
következő táblázatban
foglalható össze:
Felszámoló | Kölcsönbeadó |
Papír alapon
|
Elektronikusan
|
Papír alapon
|
Elektronikusan
|
Kérelem
|
Kérelem
|
Kérelem
|
Kérelem
|
-
|
Adatlap
|
-
|
Adatlap
|
Egyéb mellékletek
|
-
|
Egyéb mellékletek
|
-
|
5. Milyen feltételekkel vehető
igénybe a támogatás?
A munkaügyi központ a támogatás
megállapításáról
rendelkezik, ha
- a kérelmező gazdálkodó
szervezet felszámolás alatt áll,
és
- esedékes vagy a társaság
megszűnésével
esedékessé váló
bértartozását bevételek
hiányában nem tudja
kielégíteni.
A támogatás mérlegelési
jogkörben történő
megállapításának
feltételei:
- ha a felszámolási eljárás
kezdetétől egy év eltelt,
- azon jogosultak esetében, akikre
vonatkozóan az addig igénybe vett
összeg kimerítette a Btv.-ben
meghatározott ötszörös
mértéket.
Döntése meghozatalakor a munkaügyi
központ igazgatója mérlegeli, hogy
- a kérelemben meghatározott
jogosultakkal szemben fennálló
munkabértartozás tartalmaz-e
állásidőre járó
díjazást, illetve
- a támogatás
megállapítása a kérelem
benyújtását követő hat
hónap alatt várhatóan
elősegíti-e a felszámolási
eljárás lezárását,
illetve a felszámolás alatt
álló szervezet eszközeinek
értékesítését,
munkaerő-állománya új
munkáltatónál
történő
továbbfoglalkoztatását
(reorganizációt).
A kölcsönbeadó és az
iskolaszövetkezet kérelmére a
támogatást meg kell
állapítani, ha a
kölcsönvevő/szolgáltatást
igénybevevő:
- felszámolás alatt
áll, és
- az esedékes
kölcsönzési díjat és
szolgáltatási díjat
bevételének hiányában nem
tudja kielégíteni,
- és a felszámoló a
munkáltató nevében a
tartozást elismerte.
A kölcsönbeadó és az
iskolaszövetkezet az elmaradt
szolgáltatási díjról
és az érintett
munkavállalókról külön
nyilvántartást vezet, és a
támogatás
felhasználásáról
köteles az állami foglalkoztatási
szerv felé a támogatás
kifizetését követő 15 napon
belül beszámolót
készíteni.
A munkaügyi központ a támogatás
kifizetéséről a
felszámoló számára
értesítést küld. Az
értesítés
kézhezvételét követő 10
napon belül a felszámoló
köteles írásban
tájékoztatni a
munkavállalókat az őket
érintő kifizetésekről, valamint
az állami foglalkoztatási szervnek
megküldeni a támogatásra
vonatkozóan benyújtott havi adó
és járulékbevallás
beküldésének
igazolására szolgáló EBEV
nyugta másolatát és a
munkavállalók
tájékoztatásának
megtörténtéről
szóló nyilatkozatát.
6. Akérelem
elbírálása
A támogatás iránti kérelem
elbírálására
vonatkozó eljárásra – a
Btv.-ben foglalt eltérésekkel – a
közigazgatási eljárás
általános szabályait kell
alkalmazni.
Amennyiben a kérelmező, illetve a
kérelem nem felel meg a törvényben
meghatározott feltételeknek, a
munkaügyi központ a gazdálkodó
szervezet képviselőjét -
határidő megjelölésével
- hiánypótlásra
szólítja fel. A
hiánypótlás elmulasztása
esetén a kérelmet a rendelkezésre
álló adatok alapján kell
elbírálni, vagy a támogatás
megállapítására
irányuló eljárást meg kell
szüntetni. Ha a felszámolás alatt
álló gazdálkodó szervezet
által megjelölt
munkabértartozás
kielégítése iránti
igény megfelel a törvényben
meghatározott feltételeknek, a
támogatást - az erre
irányuló kérelem
benyújtását követő nyolc
naptári napon belül –
határozattal meg kell állapítani.
A támogatás
megállapítása esetén a
munkaügyi központ a kérelem
átvételétől
számított tizenöt naptári
napon belül intézkedik az összeg
átutalásáról.
Természetesen hiánypótlás
esetén, annak ügyintézési
határideje az itt feltüntetett
határidőbe nem számít bele.
Fontos változás 2014-től, hogy
helytadó döntés esetén a
támogatást a munkaügyi központ
közvetlenül a munkavállaló
részére fizeti ki, valamint gondoskodik a
felszámoló által az Adatlapon
közölt összegek közül a
közterheknek az állami
adóhatóság, a munkabért
terhelő levonásoknak a jogosultak
részére történő
átutalásáról. Ebből
következően, amennyiben az elektronikus
rendszerben rögzített összegek
magasabbak, mint amennyi az érintett
munkavállalóra tekintettel
megigényelhető, úgy a
támogatás az adott személy
vonatkozásában elutasításra
kerül. Ebben az esetben a döntés
indokolás részében a
munkaügyi központ meghatározza az
adott személyre vonatkozó
támogatási összeghatárt, mely
összeggel a munkavállaló
részére a támogatás egy
új kérelem formájában
megigényelhető.
Felhívjuk a felszámolók
figyelmét arra, hogy különösen
körültekintően járjanak el a
támogatás igénylésekor a
munkavállalók
bankszámlaszámának, illetve postai
címének megadása során,
tekintettel arra, hogy a Btv. 6. § (2)
bekezdés második mondata alapján
az átutalás
elmulasztásáért, késedelmes
vagy nem megfelelő
teljesítéséért a
munkavállalóval szemben a
felszámolót terheli a
felelősség, ha annak oka a
felszámoló mulasztása vagy nem a
jogszabálynak megfelelő
adatszolgáltatása.
Amennyiben tehát a munkavállaló
vagy a munkabért terhelő letiltás
kedvezményezettje a munkaügyi központ
által kifizetett támogatást nem
veszi át, úgy az át nem vett
támogatásrészre új
kérelem nem nyújtható be. Ebben az
esetben a támogatásrész nem
megfelelő
teljesítéséért a
felszámolót terheli a
felelősség.
Továbbá azt is fontos kiemelni, hogy a
törvény módosítása
következtében a kifizetés
módját érintő
változás, vagyis a
támogatás fent meghatározott
módon történő kifizetése
nem érinti a felszámolás alatt
álló gazdálkodó
szervezetnek, mint foglalkoztatónak, illetve a
felszámolónak a
társadalombiztosításról,
valamint az adózás rendjéről
szóló jogszabályban
meghatározott, a
társadalombiztosítási szervvel, az
adóhatósággal és a
foglalkoztatottal szemben fennálló
kötelezettségeit.
Kölcsönbeadó és
iskolaszövetkezet esetében a
támogatás továbbra is a
kölcsönbeadó és
iskolaszövetkezet pénzforgalmi
számlájára kerül
átutalásra.
7. Atámogatás
visszafizetése
Ha a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetnek a munkaügyi
központ bérgarancia
támogatást nyújtott, a
támogatás visszafizetése annak
folyósításától
számított 60. napon, illetve ha a
felszámolási
zárómérleg
benyújtására a 60. napot
megelőzően került sor, a
felszámolási
zárómérleg
benyújtásának napját
megelőző napon válik
esedékessé. Amíg a
támogatás teljes összegét nem
fizették vissza, addig a
felszámoló bérfizetésen
kívül más célra
kifizetést nem teljesíthet. A
támogatás visszafizetésére
csak pénzbeli teljesítés
formájában kerülhet sor. A
jogosulatlanul igénybe vett, vagy nem
jogszerűen felhasznált
támogatást a jegybanki alapkamat
kétszeresével növelt összegben
kell visszafizetni. Kölcsönbeadó
és iskolaszövetkezet esetében a
visszakövetelés során a
támogatási összeg és a
jegybanki alapkamat kétszerese is a
kölcsönbeadót,
iskolaszövetkezetet terheli.
[1]A csődeljárásról és
felszámolási
eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény
|