1.     Az összevont engedélyezési eljárás főbb szabályai

Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt az alább felsorolt esetekben összevont engedélyként állítja ki.

Az összevont kérelmezési eljárásban - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e - elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ), másodfokú eljárásban a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakhatóságként jár el.

A munkaügyi központ az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban − a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére − szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. § (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja, vagy nem támogatja.

A szakhatósági állásfoglalást a munkaügyi központ a következők szerint adja ki:

a)     Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, a munkaügyi központ csak azt vizsgálja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik. Ezen körülmények fennállását a „Tájékoztató az összevont kérelmezési eljárásban a harmadik országbeli állampolgár, illetve a foglalkoztató által benyújtandó igazolásokról” szerint kell igazolni.

Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a munkaügyi központ pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. 

b)    Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával

Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával kell kiadni, a munkaügyi központ a következőket vizsgálja:

a.       a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik,

A harmadik országbeli állampolgár a szakképzettséget, végzettséget igazoló dokumentumot hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával kell benyújtsa.

b.      a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezik,

A harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánó foglalkoztató feladata ennek beküldése, vagyis erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania. 

c.       a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

Erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania, a munkaügyi központ részére az illetékes járási munkaügyi kirendeltség ad visszajelzést.

d.      a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik.

A harmadik országbeli állampolgár köteles igazolni az előírt alkalmazási feltételeket (pl. nyelvvizsga-bizonyítvány, gépkocsivezetői-engedély stb.) hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával, továbbá köteles becsatolni az előzetes megállapodást eredeti példányban vagy hiteles másolatban, valamint – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordításával.

Ahhoz, hogy a munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalást ki tudja adni, a harmadik országbeli állampolgár által benyújtandó előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell:

-         a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR)

-         a munkakör ellátásához szükséges szakmai képesítés, szakképzettség, végzettség megnevezését,

-         munkakör ellátásához szükséges egyéb alkalmazási feltételek

-         a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

-         a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

-         a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát,

-         további javasolt tartalom: arra vonatkozó foglalkoztatói nyilatkozatot, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó engedély iránti kérelem a 445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet 3.§-a (általános engedélyezési engedélyezés körében munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával), vagy 9.§ (1) bekezdésének valamely pontja (munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélküli engedélyezés esetei) alapján kerül benyújtásra.

Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a munkaügyi központ pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. 

c)     Mikor nem támogatja a munkaügyi központ az összevont engedély kiadását?

Jogszabályban meghatározott esetekben a munkaügyi központ az idegenrendészeti hatóság megkeresésére nemleges szakhatósági állásfoglalást ad ki, amelynek eredményeként az összevont engedély nem adható ki. Ezen esetek:

1.    nem állnak fenn a fent meghatározott a)-d) pontban meghatározott feltételek,

2.    az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott munkaügyi központ illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,

3.    az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik,

4.    a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre,

5.    a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,

6.    a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért,

7.    a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),

8.    az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak, vagy

9.    az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van.

2.     A munkavállalás mely formái nem tartoznak az összevont kérelmezési eljárás alá?

Ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgár el tudja dönteni, mely esetekben kell összevont engedélyezési eljárást kezdeményeznie az illetékes idegenrendészeti hatóságnál, illetve a foglalkoztató mely esetekben kell „hagyományos” engedélyezési eljárást kezdeményezzen az illetékes munkaügyi központnál, legelőször annak tisztázása szükséges, mi nem tartozik az összevont engedélyezési eljárás alá. Ha a magyarországi foglalkoztatás esetén az alábbi körülmények valamelyike nem áll fenn, az engedélyt összevont engedélyezési eljárás keretében kell kiadni. Ezen esetek a következők:

a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,

c) a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

e) az, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

f) a befogadott, valamint

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Harmtv. 7/A. § alapján keresőtevékenységet folytathat (vagyis a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy a 20. § (1) bekezdés szerint (ellenérték fejében más részére, illetve irányítása alatt, vagy - külföldi részesedéssel nem rendelkező - gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként).

Amennyiben tehát fennáll valamelyik fenti körülmény, nem kell összevont engedély iránti kérelmet előterjeszteni akkor sem, ha egyébként a foglalkoztatás engedélyköteles. Ez utóbbi esetben az engedély iránti kérelmet az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjánál a foglalkoztatónak kell előterjesztenie.

Felhívjuk a harmadik országbeli állampolgárok és a foglalkoztatók figyelmét, hogy amennyiben elmulasztják becsatolni az előírt igazolásokat, dokumentumokat, a munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalás kiadása során hiánypótlás keretében szerzi be a döntéshez szükséges dokumentumokat, ami az engedélyezési eljárás elhúzódását eredményezi.

Hatályos 2014. január 1. napjától.